Lónyay Erzsébet, elfeledett reformkori költőnk életművét zenésítette meg a magyar népzenei élet egyik gyémánttorkú hangja, aki idén a Magyar Kultúra Követe titulus viselője is egyben. Palya Bea a Kamarában szemezget Psyché-hangoskönyve anyagából.

Megszokhattuk, hogy idehaza a népzene hivatalos szinkronhangja nőnemű. Míg a férfiak abban jeleskednek, hogy virtuóz módon ríkassanak hegedűt és pendítsenek tamburát, addig a népdalokat szinte kizárólag énekesnők interpretációiban hallhatjuk. Palya Bea "csak" egy hang a sok közül, bár kétség nem fér hozzá, hogy a jelentősebb hangok egyike. Mint ahogy életrajza is jelentős - több, elismert zenekar alapításánál bábáskodott, további néhány zenekarral működött együtt; díjak és kitűntetések kísérik pályáját. És nem utolsó sorban egy női magazin arcaként is megismerhette a szélesebb publikum.

Ez a renomé segíthet talán abban, hogy ne csak egy szűk, műértő közeg előtt adhassa elő Weöres metafiktív költőnőjének életművét. Weöres Sándor Psychéje egy állítólagos reformkori költőnő, Lónyay Erzsébet műveit tartalmazza - a költő megpróbált költőnőként alkotni, ráadásul elég meggyőzően. Ennek a költőnőnek a ruháit ölti magára Bea, amikor saját szerzeményei, és más szerzők (Hermann Grabner, Abel Meerpol, Bethorn Lajos Úr, Lavotta János, Rouget de Lisle, Jelinek Balázs) művei segítségével alkot új egyéniséget a verseskötet versei köré. A Tavaszi Fesztivál keretén belül nézhetik meg az érdeklődők a Palya Bea Quintett interpretációját a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában, március 26-án este.