Kukorelly Endre Samunadrág c. verseskötetéből olvas fel,
Darvasi László a Trapiti köteteiből olvas fel


„…Mert a Samunadrág az egy jó könyv. Verseskönyv. A költő állítása szerint elsősorban hat és háromnegyed éveseknek okoz gyönyörűséget, de ezzel én mondjuk vitatkoznék. Merthogy én egy nyolcévest is láttam olvasása közben vígan kacarászni. Láttam egy négyévest egy huszonnyolc évessel, amint a könyv fölött görnyedezve heherésztek. Sőt, egy negyvenegy évesnek is láttam a kezében, és úgy tűnt, hogy neki is tetszik. Gondolom, azért vigyorgott. Szóval ez egy ilyen könyv. Azért ilyen, mert Kukorelly Endre (tudjátok, a Bandi), miközben írta, azt játszotta, hogy gyerek, hogy ő a saját hat és háromnegyed éves kislánya.” /Egy olvasó, Szekeres Éva könyvajánlója a Rovart.com-on/
Kukorelly Endre verseiben a hazánkban is népszerű svéd gyermekversek látásmódja és hangvétele elevenedik meg rengeteg nyelvi játékossággal, ugyanakkor hamisítatlan XXI. századi közegben és nyelvezettel. A kötet versanyagából zenei CD is készült Farkasházi Réka előadásában.

Ha van még olyan gyerek, aki nem ismeri Kavicsvár különös lakóit: Trapitit, a furcsa kis manót, Harmadik Alfréd Bökkelöki bizurr-mizurr királyt vagy éppen Bánatos Olivér festőművészt, hogy más fura szerzeteket ne említsek, és ha van olyan gyerek, aki még nem tudja, hogy mi fán terem a Nagy Tökfőzelékháború, és mi a csoda lehet az a „trapitizés” – nos, nekik mindenképpen ott a helyük Darvasi László felolvasásán; akik pedig már olvasták a két Trapiti-regényt, számukra nem is kérdéses, hogy egy kis trapitizésnél nincs jobb délutáni program!