Patartics Zorán két kezdeményezése forrt egybe szerda este a Széchenyi téri intézményben. A szervező az EKF-ről szóló rendhagyó, pénzdíjas, kritikai pályázat eredményhirdetésével kötötte egybe a Kis Esti Viták egyszeri folytatásnak is tekinthető beszélgetést.

Az este első részében ismertették a pályázat értékelési szempontjait, majd eredményeit. A beérkezett és díjazott írások a www.afal.hu címen találhatók meg.

A második részben a Kis Eseti Vita címen zajló beszélgetésen Patartics Zorán témavezetőként Páva Zsolt, polgármesterrel, mint megbízóval, Ágoston Zoltán, az EKF-et értékelő tanulmány szerkesztőjével és Takáts József, eszmetörténésszel, az EKF-pályázat szerkesztőjével beszélgetett.

A kötet születése iránt érdeklődő kérdésre Páva Zsolt elmondta, azért döntött a megbízás mellett mert szerette volna az EKF során kiszorult civileket ismét megszólítani. Leginkább a kritikákra volt kíváncsi. (Ezt később Takáts József azzal egészítette ki, hogy az értékelő tanulmányok ötletét ő említette meg egy interjúban, majd néhány napra rá ugyannak az újságnak a hasábjain Páva Zsolt is jó gondolatnak nevezte ezt. A polgármester megerősítette az ok-okozati láncolatot.) A polgármester elmondása szerint a környezetében többen megpróbálták lebeszélni az értékelés megrendeléséről, mivel borítékolható volt, hogy már csak a műfaj kereteiből fakadóan éles kritikák fognak megjelenni és ez így is lett. A praktikus haszon, a folyamatokból levonható tanulság ígérete azonban a feladat szükségességét igazolta. (Talán itt merülhet fel az a kérdés is, hogy a sajtó egyes képviselői mit is olvastak(jpg), illetve a feszültséggel teli témákra oly' fogékony médiumok miért foglalkoztak a kész tanulmánnyal olyan szerényen(jpg), illetve mások miért nem foglalkoztak vele semennyire? - a szerk.) Ahogy a tanulmányhoz írt előszóban, Páva Zsolt ezúttal is kifejtette, a kritikák egy részével nem ért egyet, bár konkrétumokba ezúttal sem bocsájtkozott.

Takáts József elmondta, hogy szükség volt egy ilyen elemző értékelésre, hogy le tudjuk zárni a dolgokat és tovább tudjunk lépni. Ezzel a tanulmány elérte célját újabbakra nem is biztos hogy szükség van, inkább majd a jövőben felmerülő problémákat kell elemezni. Az EKF megítélésével kapcsolatban elmondta, hogy a programokat már 2011. január 1-jén értékelni lehetett, míg a városfejlesztési kérdéseket csak 15 éve múlva lehet kellő perspektívából szemlélni. A nyertes EKF-pályázat szerkesztőjének véleménye szerint a második város–kormány szerződés terelte végleg rossz mederbe az EKF-et, hiszen több milliárdnyi pénz kerülte meg vele a pécsi gazdaságot, valamint egy a központi kormányzati szerv, a Hungarofesthez rendelte a legnagyobb feladatokat.

Ágoston Zoltán elmondta, hogy a tanulmányokat megelőző összefoglalóban megpróbálták összegezni a nyolc elemzés eredményeit, de egyes kérdésekben nem igazán tudtak egységes álláspontot kialakítani. Leszögezte, hogy 8 különálló szövegről van szó, és a 40 oldalas összefoglalóra azért volt szükség, hogy minél több emberhez eljusson az amúgy 170 oldalnyi anyag lényegi mondanivalója. Az elemzések készítésének módszertanáról elmondta, hogy nem csak saját kútfőből, saját élményeikből dolgoztak, de kutatásokat is végeztek.

Az este szervezői Kákai Lászlót (szociológus, politológus, a PTE docense, az EKF kutatója) kérték fel a tanulmány opponensének, de úgy tűnt a feladatot, és a tanulmány célját alapjaiban értette félre...

A tanulmány itt olvasható(pdf).