Az állatkert, mint minden évben ilyenkor, különleges programokkal kedveskedett a gyerekeknek. Igazi mulatoZOOvá változott. Az ugrálóvár, a látványetetések és állatbemutatók mellett a bejáratnál térképet kaptak a családok, akadálypontokkal jelölve. Azon csemeték, akik az akadályokat sikerrel vették, pompás ajándékok között kutakodhattak. Az első feladat helyszínén a rugólábú lurkóknak egy kenguruval kellett összemérniük távolugrókájukat. A másodiknál állatok ,,alkatrészeit" kellett helyükre, olykor épp fejükre tenni. A harmadik feladat állati élelmek felismerése volt (szerencsére a bagoly félig emésztett szőrcicaköpete nem szerepelt az étlapon).

A negyedik akadálypontnál pedig jómagam vártam a gyerekeket vers-kvízzel, melynek feladványai Állatkerti rímsoroló című kötetemhez kötődtek. Az ajándékok kiosztásának hálás feladata is rám, és kedves segítőtársamra, az állatkert zoopedagógusára hárult.

A remek rendezvényre két mulatságmérő barométert is vittem magammal, Pannit és Petit. Ők a továbbiakban B5 és B2 ügynöki álnéven fognak szerepelni - mely frappáns kombináció az 5 és 2 esztendős Barométer rövidítéséből kerekedett.

Az igazat megvallva, mint minden mérőeszköz, az enyémek is félrehordanak kicsit... B5 amint ugrálóvárat észlel, rózsaszín felhő homályosítja el látását, B2 pedig az állatokkal van ugyanígy - tehát mindkét barométer mutatója a skála maximumát mutatta mindvégig.

B5 a délelőtt nagy részében az ugrálóvárat és a szurikáták kifutója mellett kialakított csőcsúszdát koptatta (ezzel egyidejűleg természetesen az új ünneplős gúnyáját), B2 pedig a kecskéket etette fűvel, fával, cipőorral, síppal, dobbal, nádihegedűvel...

Ólcuzámmen nagyon kellemes esemény volt...Az eső által leamortizált akkumlátorokat feltöltötte néhány kandikáló napsugár, az önfeledten játszadozó groteszk, szerelmetes vízilópár, Bálint és Ágnes, és a sok vadkörteként vigyorgó gyermekarcocska.

Gyereknapon ez így is van rendjén. Naugye.