Az előző mondat nagyon szépen hangzik, akárhogy is olvassuk, csak az a probléma, hogy az igazságtartalma erősen a nulla felé konvergál. A rendezvények az EKF információs oszlopain voltak rendkívül igényesen meghirdetve. Amivel az ilyen esetekben probléma szokott lenni, az az, hogy míg a nappali gyerekeknek tartott foglalkozásokon nyilván sokan vannak (vagy épp elegen), addig a késő délután-este megrendezett koncerten - ahova a tömeg kell - nincs senki, mert nem lett rendesen hirdetve.
Nem is csoda hát, hogy fél hatkor, amikor a SzigorIgor kezelésbe vette a színpadot csak az arra lézengő emberek nézelődtek csodálkozva, hogy honnan került ide ez a pódium, meg ez a pár sörsátor, majd elmentek haza, hogy lefektessék lurkóikat. A koncert hangosítása aránylag jó volt, a banda pedig hozta a szokásos remek formáját. Itt még felszabadultan iszogatott és beszélgetett mindenki.

Időközben érkezett pár fiatal, és néhány idősebb házaspár is megtekintett pár percet a fellépésből, de semmi különösebb mozgolódás, vagy gyarapodás nem történt a téren. Pár perc múlva két fővel "sokasodt" a "tömeg", mert megérkezett egy rendőrautó, amiből egy egyenruhás hölgy és úr szállt ki, hogy a szervezőkkel kemény papírforgatásba és elbeszélgetésbe kezdjenek, az állandó helyi lakossági erő közbeszólogatásával kísérve.

Az időhúzogatás vége az lett, hogy a bőven a maximális zajszint alatt játszó zenekart majdnem lekapcsolták, valamint megtiltották a következő bandának, a Supernemnek, hogy színpadra lépjenek, míg nem rendeznek valami hirtelen hihetetlen fontossá vált papírt a legközelebbi őrsön.

Kérdem én, ezt miért nem lehetett az egész rendezvény előtt lebonyolítani, másrészt miért kellett egyáltalán eljátszani, ha egyszer a mindenható önkormányzathoz közeli, frissen alakult intézmény - ami valójában a Pécs 2010 Nonprofit Kft egyik utódszervezete - szervezte magát a koncertet és az egész programsorozatot?

Olyan ígéret terjedt el az emberek között, hogy hét órára megtudják a szervezők, hogy lesz-e koncert, vagy mindenki mehet haza a maradék forralt borával. Itt már a közönség nagy részének nyilvánvalóvá vált, hogy az utóbbi fog megtörténni.

Papp Szabolcs, a banda frontembere hét óra után tíz perccel jelentette be, hogy sajnos a szervezésbe csúszott hiba miatt nem tudnak színpadra állni. Ez erős felhördülést eredményezett, néhányan kiáltottak valamit, de ez mit sem változtatott az egészen. Az erőtől kicsattanó banda szomorkásan pakolta vissza a felszerelését a buszukba. Pár autogram, búcsúzkodás a rajongóktól és már mentek is.

Igazából itt az ember hirtelen nem tudja, hogy most pontosan mi okozta a koncertnek adott piros lámpát.
A lakossági bejelentések Pécsett mindennaposak, főleg ha szabadtéri koncertek, vagy netán fesztiválok vannak a városban. Kíváncsi vagyok, hogy a tücsökciripelésnek mikor mérik be a megengedett zajszintjét. Az emberi toleranciának lehetne annyi ereje, hogy kétórányi mérsékelten hangos zenét meg bír tűrni az ablaka alatt, főleg hattól-nyolcig. (Volt aki néptáncosokat várt. Komolyan!)

Nyilván, a Mecsek áruház előtti tér nem volt a legmegfelelőbb hely egy szabadtéri koncerthez, de a ,,Tegyük zöldebbé" kampány jegyében a város több részében ültettek fákat és tisztították a tereket az emberek és a munkások, ezért kötődött ide is az egész esemény, az egésznek a balszerencséjére.
Maga szervezés remekül meg lehetett oldva, ha helyben, a koncert előtt kellett rájönni dolgokra, amik hiányoztak, vagy meg sem voltak. Ez teljesen jól jellemzi Pécs összeszedetlenségét és a precizitás hiányát, ami egy kulturális főváros esetében nem elnézhető.

A délelőttre és délutánra rendezett programok népszerűek voltak a gyermekes családok körében, de sajnos a késő délutániak már kevésbé jártak szerencsével. Leráncigáltak egy bandát Budapestről, akik készek voltak arra, hogy játsszanak egy jót, de csak ,,csodálatos" emlékekkel indultak haza. Gratulálok Pécs!