Vitapartnerek:

Péterné Marosy Katalin | Pécs | vezérigazgató
Páva Zsolt | Pécs | polgármester
Faragó László | Pécs | közgazdász, műgyűjtő
Komor István | Pécs | közgazdász, ZSKN létesítményvezetője
Schrammel Imre | Budapest | kerámikusművész

Hatalmas érdeklődés övezte a Kis Esti Viták szerda esti beszélgetését. A Labor épületének nagytermében hatalmas nyüzsgés fogadta az érkezőket, mely annak is betudható, hogy a Porcelán-Pécs-Zsolnay c. kiállítás is helyet kapott a helyiségben.
A KEV két új támogatót szerzett az elmúlt hetekben, a Szigetvári Takarékszövetkezet mellett a Pannon Televízió segíti a kezdeményezést.

A Zsolnay Pécs büszkesége, de a városban járva nem szembeötlő a jeles gyár termékeinek jelenléte. A megújuló épületek falain nem jelenik meg a Zsolnay pirogránit, a márkaboltok pedig színvonalon aluliak. Hasonló kijelentések hangzottak el a vitaindítóban, melyet Patartics Zorán jegyzett.

Vajon miért veszteséges a Zsolnay, és miért nyereséges a többi magyar kerámia gyár?

Péterné Marosy Katalin 2008-óta a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója. Elmondta, hogy a gyár 2008-ban nyereséget termelt, míg 2009-ben veszteséges volt. A 2010-es év egyértelmű fellendülést hozott, 2011-ben is hasonló tendenciára számítanak. Kiemelte, hogy a Zsolnay nem gyár, hanem manufaktúra, mint ahogy az a nevében is szerepel. Egy manufaktúra technikai berendezkedése eltér egy nagyobb üzemétől. Éppen ezért nem lehet összevetni a többi, Magyarországon működő kerámia gyárral. Elmondta továbbá, hogy a Zsolnay nem zárkózott el a 400 ágyas klinika burkolatának legyártásától, azonban egy manufaktúra nem képes versenyképes árajánlatot tenni egy multival szemben.

Komor István hasonlóan vélekedett a témában. Szerinte alkalmas a gyár cserépgyártásra, azonban nem tudja felvenni a verseny egy olyan multival, amely olcsó munkaerőt használ.

Képes a Zsolnay napjainkban azt a minőséget előállítani, amivel hajdanán a hírnevét kivívta?

Schrammel Imre szerint a kérdésre nehéz igennel válaszolni, hiszen a gyár az elmúlt évtizedekben sok mindent elvesztett az államosítás és a privatizációk miatt. A Gyugyi Gyűjtemény azonban élő példája annak, hogy a múltban folyamatos innováció során érte el a Zsolnay azt a megbecsülést és színvonalat, amely miatt ma is nagy érdeklődésnek örvend. Csupán szellemi hozzájárulással, nagyobb technikai és pénzbeli beruházás nélkül is hatalmas dolgokat lehet létrehozni.

A Zsolnaynak saját művészei vannak, akik nagyszerű tervekkel teszik modernné a pécsi kerámiákat. Ennek élő példája az a kiállítás, amely most a Labor épületében megtekinthető - mondta Marosy Katalin.

Az épületkerámia és a használati tárgyak készítése azért is érdekes kérdés, mert a Zsolnay manufaktúraként jellemzi önmagát. A manufakturális berendezkedéssel kapcsolatban ellentétes vélemények alakultak ki. Van-e kereset ma Magyarországon a manufaktúrából kikerülő luxuscikkekre?

Faragó László szerint a Zsolnay nem kifejezetten luxuscikkeket állít elő. Természetesen megtalálhatók ezek a cikkek is a termékskáláján, azonban a boltokban nem ezeket az egyedi termékeket, hanem az eozin giccseket árulják. A manufakturális termelésből kikerülő termékeknek meglehetősen szűk piaca van, ebből a Zsolnay nem tud megélni. Működése óta mindig voltak olyan termékei, melyek biztosították a gyár fennmaradását.

Komor István szerint két különböző piaci szegmensről kell beszélni. Az egyedi dizájn termékek árusításához megfelelő üzlethálózatot kell kiépíteni, mely nemzetközi szinten van jelen. Nem megfelelő termékekkel ezen a piacon nem lehet megjelenni. Jelenleg a Zsolnay nincs jelen a luxuscikkek nagyobb piacain. Az eozin Vukkal nem is lehet helyet szerezni.

Meddig tartható fenn a jelenlegi állapot? (A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 51%-ban a Pécsi Önkormányzat, 49%-ban külső tulajdonos tulajdonában van - a szerk.)

Az Önkormányzat 2006 óta tulajdonos - mondta Páva Zsolt. Korábban is felmerült az a kérdés, hogy a gyár milyen irányt vegyen a jövőben: az egyedi tárgyak, vagy a tömegtermelés irányába induljon. Ebbena városban a Zsolnay tradíció nem a tömegtermelésre emlékeztet. Valahol a kettő között kellene megtalálni azt az utat, mely hosszú távon biztosítaná a gyár jövőjét.
A távolabbi jövő tervei között szerepel, hogy az Önkormányzat saját 51%-os tulajdonosi hányadát továbbadja.

A Zsolnaynak 10-25 milliárdos beruházásra lenne szüksége ahhoz, hogy tömegtermelésre rendezkedjen be - mondta Marosy Katalin. Éppen ezért most nem is érdemes beszélni róla. Az elmúlt három évben 4 tulajdonosa volt a gyárnak. A régi üzemekből ki kellett költöztetni a régi gépeket, ennek ellenére folyik a gyártás. Jelenleg szerények a lehetőségek. Vannak azonban terveik, ám egyelőre csak a fiókban.
A gyár akkor fog újra élni, ha minden feltétel megvalósul. Ebbe a gyárba pénzt kell invesztálni. A tulajdonos döntése, hogy ezt megteszi, vagy sem. A gyár jelenleg szerencsés úton halad, reméljük, hogy a jövőben lesz lehetőség a fiókban lévő tervek megvalósítására is.

Mit jelent a Zsolnay ma Pécsnek?

A Zsolnay múlt, jövő, hagyomány és innováció - mondta Páva Zsolt. A Zsolnay velünk élő mítosz. Ezt az imázst erősíti a hamarosan elkészülő Zsolnay Negyed. Páva Zsolt polgármesterként arra törekszik, hogy a Zsolnay mítosza erősödjön, védjegye legyen Pécsnek. Ötletként merült fel, hogy a belvárosi utcatáblák legyenek Zsolnay kerámiából, de az sem elképzelhetetlen, hogy a megújuló vasútállomáson eozin betűk mutassák az utasoknak a célállomást.

A Zsolnay manufaktúra jövője egyelőre biztosnak látszik, hiszen az ott dolgozók, és a tulajdonosok azon vannak, hogy megtalálják azt az utat, melyen nyereséget termelve tud haladni a gyártás.

A vita során számos kérdés megválaszolására nem került sor, ez azonban két óra alatt nem is volt lehetséges.

A következő, április 13-i vita témája itt olvasható.

Az eseményről máshol:

pécsma.hu
bama.hu